A Bild-nek adott interjúban Kubica a baleset eseményeit idézte fel. "Közel kerültem Jarno Trullihoz. Jobbról akartam megelőzni őt. Ez egy balos kanyar volt, így azt hittem, hogy Jarno tartja a normál ívet. De túlságosan a pálya szélére kerültünk, így nem volt elegendő hely. Összeütköztem Jarnoval, majd leszakadt a szárny az autómról. Az elem az autóm alá repült, így elveszettem az uralmat felette. Valamin megugrott az autóm, majd a levegőbe emelkedtem. Ilyen előfordul, nem lehet senkit sem hibáztatni." "Minden nagyon gyorsan történt, ilyenkor nincs idő gondolkozni. Fél másodpercről van szó. Levettem a kezem a kormányról, és a mellkasomhoz szorítottam." - emlékszik vissza Kubica, aki boldog volt, amikor meglátta a pályaőrt a már álló autóból. "Megpróbáltam mozogni, így akkor már tudtam, hogy rendben vagyok. Nem szeretnék túl sokat foglalkozni a balesettel. Minden szörnyen kezdődött de szerencsés véget ért. A képek alapján komoly baleset volt. Szerencsém volt, és boldog vagyok, hogy nem szenvedtem semmi komoly sérülést." "Szeretnék köszöntet mondani valakinek, aki odafenn ül. Másképpen nem lehet megmagyarázni azt, hogy még az ujjamat sem törtem el. Kiszabadítottak az autóból, amely lehetővé tette számomra, hogy túléljem ezt a balesetet. Ezt nem lehet megmagyarázni. Ha mindez tíz esztendővel korábban történik, akkor most nem lennék itt. Köszönettel tartozom az FIA embereinek is, akik a biztonságunkért dolgoznak."